Bár nem lehet kizárni, hogy a klímaváltozás miatt enyhébb telek után több lesz a kullancs, nem ez a fő probléma. Sokkal inkább az, hogy egyre szélesebb időintervallumban találkozhatunk a betegségeket terjesztő vérszívó parazitákkal, ráadásul újabb, további veszélyes kórokozókat is terjeszteni képes fajok jelennek meg.
A lakosság segítségét kérik az inváziós csípőszúnyogok terjedésének megfigyeléséhez a kutatók, és ehhez több módszer is rendelkezésre áll.
A hasznos pókok mezőgazdasági területeken tapasztalható jelentős visszaszorulására hívják fel a figyelmet az ELKH Agrártudományi Kutatóközpont (ATK) és Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) kutatói legújabb vizsgálatuk alapján.
Kétméteres gáttal elrekesztett hódtó, embermagas hódvár, hódok által ásott csatorna is látható a valahol Fejér megyében készített felvételen.
Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont(ÖK) kutatói eltérő társas viselkedésű pókkolóniákat vizsgáltak az Andokban, hogy megértsék, mi alakítja a különböző viselkedésű fajok elterjedését. Eredményeik szerint egy adott élőhely ökológiai sajátosságai jelentős hatással lehetnek az ott élő fajok társas viselkedésére.
Alapvetően természetes folyamat lenne, de az emberi tevékenység révén egyre gyorsabbá válik a nem őshonos, sokszor inváziósnak nevezett új fajok megjelenése. A gyakran egzotikus tájakról származó szúnyogok, kullancsok a globális felmelegedés eredményeként mind nagyobb eséllyel találnak megfelelő élőhelyet nálunk. Terjeszthetnek újfajta kórokozókat, ami egészségügyi problémákat eredményezhet, kiszoríthatnak őshonos fajokat, amivel az ökológiai egyensúlyt boríthatják fel, és persze gazdasági kárt is okozhatnak. Új sorozatunkban azt igyekszünk bemutatni, hogy mindennapjainkra milyen hatással van a klímaváltozás.
Bár a Velencei-tó sajátos adottságai miatt fokozott veszélye van a tömeges halpusztulásnak, felkészülhetnek a hazai horgásztavak is: a túlhasználat és a klímaváltozás miatt a hazai ökoszisztémára katasztrofális következményekkel járhat számos tényező.
Egyre több a bizonyíték arra, hogy az emberi tevékenység igen távoli élőhelyeken is kifejti hatását. Az Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) munkatársai egy nemzetközi projekt keretében az Ighiel-tavat vizsgálták. A kutatók megállapították, hogy Románia legnagyobb karszttavában drasztikus átalakulás zajlott le az elmúlt évtizedekben, amelyben olyan távoli tényezők is szerepet játszottak, mint a légköri szennyezés, a közlekedés és a műtrágyahasználat.
A becslések szerint 1,7 millió olyan különböző vírus van, amit még nem ismerünk. Ezek mintegy fele veszélyes lehet az emberre. Összehasonlításképpen: csupán kétezer olyan, állatról emberre terjedő vírus van, amit már ismerünk – mondja Földvári Gábor, az Ökológiai Kutatóközpont munkatársa, aki kórokozók járványtanával és ökológiájával foglalkozik, többek között azt is kutatja, hogy milyen evolúciós és ökológiai kölcsönhatás van a városokban előforduló emlősök, kullancsok és kórokozók között, valamint azt is vizsgálja, hogy potenciálisan milyen veszélyt jelentenek ezek az emberekre.
A koronavírus-járvány rámutatott a jelenlegi rendszerek fenntarthatatlanságára, a globalizáció árnyoldalaira, de amint elkészül a vakcina, megint elfelejtünk majd mindent – mondja Jordán Ferenc hálózatkutató biológus, rendszerökológus, az Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézetének vezetője, akivel arról beszélgettünk, hogy miért nem vesszük komolyan a tudósok figyelmeztetéseit, és arról, hogy a kormányoknak, a cégeknek vagy az embereknek kell változást kicsikarniuk. Interjú.
Miért baj, ha a klímaváltozás hatására csenkesz és árvalányhaj helyett döntően selyemkóró, bükkös helyett meg akác lesz Magyarországon? Miért kell, hogy minél pontosabban tudjuk, hogyan változik a növények szén-dioxid-megkötő képessége a változó időjárás hatására? Fülöpházán, az Ökológiai Kutatóközpont kísérleti terepén jártunk, ahol a klímaváltozás lehetséges hatásait modellezik az itt őshonos növényeken.
